Függetlenre szavazni a kormányváltásért? Mikor hatékony, és mikor hasztalan?

Lényeg: Ha kormányváltást szeretne, akkor az egyéni választókerületi szavazólapon mindenképp a legesélyesebb kihívót érdemes támogatnia a Fidesz ellen. Kivéve, ha a Fidesz jelöltje esélytelen, és kétesélyes a verseny egy független és a Tisza jelöltje között: ekkor a független jelölt támogatása segíti jobban a kormányváltást.

A lehetőségeket egy háromszögben lehet megjeleníteni, melynek csúcsaiban vannak azok az esetek, amikor biztosan lehet tudni, ki lesz a győztes, a háromszög élein vannak azok az esetek, amikor kétesélyes a győzelem valamilyen esélyekkel, és a belsejében vannak a háromesélyes helyzetek.

A háromszögben a kék tartomány mutatja azokat a helyzeteket, amikor a Tiszára adott szavazat segíti jobban a kormányváltást, a zöld pedig azokat a helyzeteket, amikor a függetlenre adott szavazat az értékesebb.

Vigyázat: itt győzelmi esélyekről és nem támogatottságokról beszélünk! Például ha az egyik jelöltet 50%-os támogatottság közelébe várjuk, a másik kettőt 20-25%-ra, akkor a győzelmi esélyeik kerekítve 100% – 0% – 0%.

Matematikai modell és intuitív magyarázat

Mindenki két szavazatot kap. Ezek közül az egyéni választókerületi szavazatok a fontosabbak, és ez az a szavazat, amivel nagyságrendileg többet tehet a kormányváltásért az, aki egy esélyes jelöltre adja. Kicsit leegyszerűsítve ezt két példán mutatjuk be:

1. példa

Egyik Nagy Párt:25 000 egyéni szavazat→1 mandátum + 4999 töredéksz.≈ 1,05 mandátum
Másik Nagy Párt:20 000 egyéni szavazat→20 000 töredékszavazat≈ 0,2 mandátum
független jelölt:5 000 egyéni szavazat→0 töredékszavazat= 0 mandátum
Bejutó Kis Párt:2 000 egyéni szavazat→2 000 töredékszavazat≈ 0,02 mandátum
Kieső Kis Párt:2 000 egyéni szavazat→0 töredékszavazat= 0 mandátum

2. példa

független jelölt:25 000 egyéni szavazat→1 mandátum= 1 mandátum
Egyik Nagy Párt:15 000 egyéni szavazat→15 000 töredékszavazat≈ 0,15 mandátum
Másik Nagy Párt:10 000 egyéni szavazat→10 000 töredékszavazat≈ 0,1 mandátum
Bejutó Kis Párt:2 000 egyéni szavazat→2 000 töredékszavazat≈ 0,02 mandátum
Kieső Kis Párt:2 000 egyéni szavazat→0 töredékszavazat= 0 mandátum

Az általános szabály az, hogy választókörzetenként az első helyezett kap egy mandátumot, és ehhez felhasznál annyi szavazatot, mint amennyi a második helyezett szavazatszáma + 1. Az összes többi szavazatot úgynevezett töredékszavazatként hozzáadják a bejutó pártok listás szavazataihoz, és közel 100 000 ilyen szavazat fog érni egy-egy mandátumot. De a független jelölteknek és a nem bejutó pártoknak nem keletkezik töredékszavazata. Ezért az esélytelen független jelöltekre adott szavazat nem segítheti a kormányváltást. Annak sincs értelme, hogy valaki egy kis párt bejutása érdekében adjon rá egyéni szavazatot: a bejutás kizárólag az országos pártlistás szavazatokon múlik.

A két példából már látszik is, hogy mit érdemes csinálnia annak, aki a Tisza jelöltjét és az ellenzéki független jelöltet is szívesen támogatná, és aszerint szeretne dönteni, hogy melyikkel segíti jobban a Fidesz leváltását.

  1. Az a legfontosabb, hogy valamelyik jelölt megelőzze a Fidesz jelöltjét, és ha ebben verseny van, akkor a tiszás és a független közül az esélyesebb ellenzékit érdemes támogatnia annak, aki kormányváltást szeretne.
  2. Ha nincsen verseny, hanem előre lehet tudni, hogy vagy a Tisza, vagy a Fidesz egyéni jelöltje közül ki győz, akkor nem nagy a tét, de a Tiszára adott szavazat biztosan ad egy töredékszavazatot, plusz ha második helyen áll, akkor elvesz még egy töredékszavazatot is a Fidesztől, míg a független jelölt nem szerez töredékszavazatot.
  3. Ha viszont egy tiszás és egy független jelölt versenyez a győzelemért, akkor az segíti jobban a kormányváltást, ha a független jelölt nyer, és a Tisza összes szavazatából töredékszavazat lesz.

Egy szavazat hatása

Mi a többiek szavazatát megváltoztatni nem tudjuk, ezért azt kell mérlegelnünk, hogy a mi egy-egy szavazatunk mennyit változtat az eredményen. Plusz egy szavazat hatása az alábbi hét tételből áll össze:

  1. Ha Tisza és Fidesz K–K szavazatos döntetlenben állnak az első helyen, akkor a Tiszára adott szavazat értéke: 190000 − 2K.
  2. Ha független és Fidesz K–K szavazatos döntetlenben állnak az első helyen, akkor a függetlenre adott szavazat értéke: 190000 − K.
  3. Ha Tisza és független K–K szavazatos döntetlenben állnak az első helyen, akkor a Tiszára adott szavazat értéke: −K.
  4. Ha Tisza és független K–K szavazatos döntetlenben állnak az első helyen, akkor a függetlenre adott szavazat értéke: +K.
  5. A Tiszára adott szavazat értéke mindig ad +1-et.
  6. Ha a Fidesz az első, akkor a második helyezettre adott szavazat ad +1-et, mert csökkenti a Fidesz töredékszavazatait.
  7. Ha a Tisza az első, akkor egy második helyezett függetlenre adott szavazat −1-et ad, mert csökkenti a Tisza töredékszavazatait.

Honnan tudjuk előre, hogy ki hanyadik lesz?

Nem tudjuk előre, és épp ez a lényeg. Csupán esélyeket tudunk latolgatni, és ez alapján tudjuk megbecsülni, hogy ha egyik vagy másik jelöltre szavaznánk, akkor azáltal mekkora eséllyel szereznénk eggyel több mandátumot az ellenzéknek. Ezek a számok tehát azzal arányosak, hogy a választó az elérhető legjobb tudása szerint mekkora esélyt adhat annak, hogy az egyéni választókerületi szavazatával el tud venni egy képviselői helyet a Fidesztől, akár a Tisza, akár a független jelölt javára. Ez a szám különösen magas a szoros helyzetekben. Míg listás és töredékszavazatokból közel százezerre van szükség egy mandátumhoz, itt párezer szavazaton múlhat egy mandátum.

Sokszor nem is a közvélemény-kutatásokból, hanem a kampány intenzitásából és a környezetünkből következtethetünk a győzelmi esélyekre. Például ahová az utolsó héten Orbán Viktor és Magyar Péter is ellátogat, ott a két párt jelöltjének versenye szoros. Ahol pedig lagymatag kampány van, ott valószínűleg egyesélyes a verseny. Nyilvános közvélemény-kutatásokból pedig egyedül a MEDIÁN méréseit javaslom komolyan venni, különösen választókerületi szinten.

Hogyan modellezzük a bizonytalanságot?

Egy valószínűségi eloszlást adunk meg arra, hogy a többiek hogyan fognak szavazni. Ugyanúgy, ahogy a 2018-as átfogó választási elemzésben is tettük. A bizonytalanság pontos természete kevéssé befolyásolja a végeredményt, de igyekeztünk egy reálisabb típusú és mértékű bizonytalansággal számolni. A modellben lognormális jellegű bizonytalanságot feltételeztünk az alábbi módon. Logaritmikus skálán vesszük a jelöltek várható támogatottságát, és erre teszünk egy normális eloszlású bizonytalanságot a következő kovariancia-mátrixszal:

Fidesz
Tisza
független
0.006-0.003-0.003
-0.0030.010-0.007
-0.003-0.0070.010

Ez azt fejezi ki, hogy a Tisza és a független jelölt nagyrészt, de nem kizárólag egymástól szerezhet szavazatokat, míg a Fidesz támogatottsága pontosabban jósolható. Ezt követően úgy normálva kapjuk meg a szavazatszámokat, hogy az összeg három versengő jelölt esetén 50 000 legyen, ha pedig csak ketten vannak versenyben a győzelemért, akkor ketten összesen 40 000 szavazatra számíthatnak.

Formálisan, a sorsolt (rf, rt, rx) hibavektorhoz tartozó szavazateloszlás:

\frac{50 000}{e^{\mu_f + r_f} + e^{\mu_t + r_t} + e^{\mu_x + r_x}}\Big(e^{\mu_f + r_f}, e^{\mu_t + r_t}, e^{\mu_x + r_x}\Big)

A (μf, μt, μx) értékeket pedig úgy állítjuk be, hogy megfeleljenek a megadott győzelmi valószínűségeknek.

Ezen a számoláson múlik, hogy a független jelöltnek vissza kellene-e lépnie?

Nem, ez az elemzés arról szól, hogy ha már mindkét jelölt elindul, akkor Ön az egy szavazatával hogyan tehet legtöbbet a kormányváltásért. Az egy teljesen más alapokon nyugvó elemzés lenne, hogy mi lett volna, ha a független jelölt visszalépett volna a Tisza jelöltjének javára, vagy ha a Tisza befogadta volna a jelöltet.

Tényleg lehet negatív a szavazatom hatása?

Bizony, néha az is előfordulhat, hogy egy kormányváltó jelöltre adott szavazattal csökkentem a kormányváltás esélyét ahhoz képest, mintha nem szavaztam volna senkire. Erre két példa van.